Márciusban bár a természet éppen ébred, az emberek a szokottnál többet beszélnek az alvásról. Noha az olyan magától értetődő tevékenységnek látszik, amit már a csecsemők is kiválóan művelnek, valójában nagyon sok felnőttnek okoz gondot az, hogy túl keveset, túl sokat, vagy éppen túlzottan nyugtalanul alszik. S ami rövid távon csak fáradtságot, ingerlékenységet okoz, az ha tartóssá válik, krónikus betegség jele, vagy éppen annak forrása is lehet. Egyre több bajról derül ki, hogy okai között ott vannak az alvásproblémák is. Például a közelmúltban a kardiológusok a szív egészségét meghatározó tényezők közé is beiktatták a jó alvást is, azaz elismerték ugyanolyan fontosnak, mint a dohányzás kerülését vagy a rendszeres fizikai aktivitást.
2023 őszén mutatták be a Sleep Health folyóiratban azt a holland tanulmányt, amely szerint a túl rövid és a túl hosszú alvásidő - az egyéb életmódtényezőktől függetlenül is - növeli a diabétesz kockázatát. Jeroen D. Albers és kollégái öt és félezer ember alvási szokásait, s cukoranyagcseréjét monitorozták. A felnőttek számára ajánlott egészséges alvásidő 7-9 óra, így ennek a középarányosához viszonyították a keveset (≤ 5 óra), illetve a sokat alvók ( ≥ 12 óra) eredményeit. Kiszűrték az olyan életmódtényezők hatását mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a fizikai aktivitás vagy az étrend minősége, s azt találták, hogy a keveset alvók esetében 2,6-szer, a sokat alvókéban pedig 1,8-szer akkora volt a diabétesz előfordulásának valószínűsége, mint a 8 órásokéban. Az...