A nyári hőség az egyik legnagyobb próbatétel a cukorbetegek számára. Ilyenkor minden kicsit másképp működik, s ezért könnyebb is hibázni az önmenedzselésben. Amikor a Mayo Klinika munkatársai azt kutatták - hasonló hazai vizsgálatról sajnos nem tudunk -, hogy a pácienseik mennyit tudnak a hőséggel szembeni védekezésről, nem túl megnyugtató képet kaptak. A Journal of Diabetes Science and Technology című folyóiratban publikált eredményeik szerint ugyan a többség igyekezett csökkenteni az őt magát érő hőterhelést, de a kezelés kellékeinek védelméről túl keveset tudott. Így például arról, hogy az inzulinnak árt a nagy meleg, mintegy negyedük nem is hallott. Közel kétharmaduk pedig arról nem tudott, hogy a tablettás gyógyszereik, a vércukormérőik, s a tesztcsíkjaik működését ugyancsak módosíthatja a magas környezeti hőmérséklet. S aki tudott ezekről, az sem feltétlenül jól reagált. Mint Adrienne A. Nassar és kollégái megállapították: a válaszolók 37 százaléka úgy védte az életmentő eszközeit, hogy nem vitte azokat magával, ha elment otthonról. A páciensek védekezését az is gyengíthette, hogy közel a felük nem volt tisztában a hőindex fogalmával sem. Azzal a mutatóval, ami a test hűtését akadályozó magasabb páratartalmat is figyelembe veszi, így akár 28-30 Celsius-fokos hőmérséklet mellett is jelezheti, ha a körülmények már túlzottan megterhelőek a szervezet számára. A kutatók azt is...