Májusban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) lefújta a Covid-veszély miatt meghirdetett világriadót, ezzel az új koronavírus is besorolt a szokásos járványaink közé. Már ritkábban kerül be a napi hírekbe, kevésbé látszik érdekesnek, de ettől még nem lett veszélytelen, ugyanúgy bele lehet halni. Ez utóbbi miatt pedig még sokáig érdekes lehet a Covid kutatása, s a rizikócsökkentés bevált módjait is érdemes gyakorolni.
Három esztendeje az első fegyverünk a vírus "benyelése" ellen a kézmosás-fertőtlenítés volt, szinte az egész ország (újra)tanulta, hogy miként kell azt hatásosan csinálni. Egy idén [2023] februárban az Antimicrobial Resistance & Infection Control című folyóiratban megjelent magyar tanulmány azonban azt mutatja, hogy mostanra ez a tudás még a profik körében is megkopott. A Semmelweis és az Óbudai Egyetem kutatói orvostanhallgatók kézmosási rutinját tesztelték, s korántsem találták azt tökéletesnek. Megállapították például, hogy a fertőtlenítés során leggyakrabban elhanyagolt területek az ujjbegyek és a domináns kéz hátsó része. Az is kiderült, hogy a kéz felületének 6-7 százalékára nem került fertőtlenítő szer, ami fertőzésveszélyes környezetben elfogadhatatlan kockázat. Tesztelték azt is, hogy az (alkoholos) folyadékok vagy a gélek használata ad-e jobb eredményt. Azt találták, hogy a folyékony szerek, mivel könnyebben oszlanak el, nagyobb eséllyel érik el a kéz teljes felületét, viszont ennek ára is van: pocsékba is több megy, elfolyik belőlük.
A kutatóknak gyakran adnak témát a Covid...