Tavasz közeledtével, sokak problémája, hogy miként szabaduljanak meg az immár terhes túlsúlyuktól? Aztán ha bele is vágnak, gyakran csalódnak, mert alábecsülték a feladatot. Pedig néhány egyszerű kalkulációval viszonylag jól felmérhető, hogy az éppen kitűzött fogyási cél elérése reálisan mikorra várható, s az mekkora erőfeszítést kíván. Erre mutatunk példát az alábbiakban.
A KSH adata szerint egy átlagos magyar nő - nevezzük Évának - 164 cm magas és 69 kilogramm a súlya, míg az átlagférfi - Ádám - megfelelő adatai: 176 cm és 83 kg. E szerint a testtömegindexeik, azaz a BMI-jük 25,7, illetve 26,8, vagyis mindketten túlsúlyosak egy kicsit. Éppen megfelelnek arra, hogy rajtuk mutassuk be, mekkora erőfeszítést, illetve mennyi időt kíván 1 kg felesleg leadása.
A fogyáshoz egy dolog kell biztosan: valami változás, ami energiadeficitet eredményez a szervezetben, s akkor az kénytelen lesz a tartalékaihoz nyúlni. Ennek érdekében lehet visszafogni az utánpótlást, vagy növelni a fogyasztást, ideális esetben pedig együtt használni e két eszközt. Azt tudjuk, hogy 1 kg zsír "elégetése" 9.000 kcal energiát szolgáltat - nagyjából ennyit kell elvonni a szervezettől az észrevehető fogyáshoz. Valójában a helyzet kicsit könnyebb: mivel a zsírszövet tartalmaz némi vizet is (10-20% körül szokták ezt megadni), már 80-90 dkg zsír ledolgozása is meghozhatja az 1 kg-os testsúlycsökkenést. Emiatt szoktak úgy is számolni, hogy 1kg fogyáshoz 7.700 kilokalóriát kell elvonni. Azaz ennyivel kevesebbet enni, vagy ennyivel többet ledolgozni.
Nem kíván radikális váltást,...