Épp 30 esztendeje rendezte az első Diabétesz Világnapot az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF). A kezdeményezők ezzel egy olyan eseménysorozatot kívántak létrehozni, amivel ráirányíthatják a közfigyelmet egy-egy, a cukorbetegség szempontjából fontos témára. Így az évek során fókuszukba került sok más mellett például a megvakulás veszélye, vagy a táplálkozás szerepe a megelőzésben és a szövődmények elkerülésében. Idén egy olyan hároméves periódusba kezdenek, amelynek fő témája a kezeléshez való hozzáférés lesz.
Bár a betegséget már évezredekkel korábban is leírták, gyógyításával egészen a XX. század elejéig nem boldogult az orvostudomány. A fordulatot az inzulin - éppen 100 esztendővel ezelőtti - felfedezése jelentette, amikor is először sikerült hasnyálmirigy-kivonattal csökkenteni egy kutya vércukorszintjét. E sikert elsősorban Sir Frederick Grant Banting kanadai orvos nevéhez köti az utókor. Ezért is az ő születésnapját, november 14-ét jelölték meg a Diabétesz Világnap dátumaként. (Idén két kerek évforduló is kínálkozik a rá való megemlékezésre: éppen 130 éve született, valamint 80 éve halt meg egy repülőgépbaleset következtében.)
Az inzulin felfedezése egy gyakran mesélt történet, mert nem csupán hatalmas siker, hanem tele van népmesei fordulatokkal is. Maga Banting amolyan "legkisebb fiú", egy ortopédsebész, aki korábban - szemben sok-sok neves tudóssal - nem foglalkozott a diabétesz kutatásával, de aztán olvasott valamit, s abból született egy ötlete. A másik kulcsszereplő, aki utóbb vele megosztva kapta a Nobel-díjat a felfedezésért, az akkor már neves John Macleod professzor, aki befogadta, s infrastruktúrát adott Banting kísérleteihez. Tavaly [2020] a Magyar Tudományban dolgozta fel Halmos Tamás és Suba Ilona az inzulin születésének...